L 397

Panaqolus sp.

 

Élőhelye: Rio Curuá-Una, Alenquer környéke, Pará, Brazília

Mérete: kifejlett mérete 15 cm

Az élőhelyén mért vízparaméterek: 26-30 C

pH: 6-7

Ivari különbségek: Számomra meglepő módon, nálam a nőstények nagyobbak,

 

mint a hímek.

 

Felűről vizsgálva (ivarérett egyedeknél) a hím ék alakú, a nőstény pocakos, kerek. (A képen, ezen felül, a stressz-szín is látható)

 

A hím melluszonyának vastag íve, illetve hátuszonyától a farokuszonyig tiszta szőr,

 

mely a nőstényeknél teljes mértékben hiányzik. 

 

A tenyészcsapatomat én Németországból vettem 3,5-5 cm-eseknét 10 darabot, 2013 őszén. 

Egy 120 literes (80x50 cm alapterületű) medencében vannak. Mivel erősen faevőek, ezért sok fa és egy pár darab agyagcső alkotja az akvárium berendezési tárgyait.

A szűrést kettő darab szivacsszűrő végzi. Aljzatként vékony homok réteg van leterítve. A maradék eltávolítása végett (ugyan úgy, mint a többi L-esnél) maláj tornyoscsigák és garnélák is találhatók az akváriumban.

 

 Nálam a vízparaméterek a következők: 26-30 Celsius-fokos, kb 200-as ppm (10 nk). Nyáron a vízcsere kéthetente, télen sűrűbben történik. 

 Étrendjűkben, a Peckoltiákkal és Hypancikkal szemben, gyakrabban kapnak helyet a zöldségek (cukkini, uborka, sütőtök, stb). Az etetésükről részletesebben az Etetés c. bejegyzésünkben olvashattok. 

 

Amikor megjöttek a halak, én úgy gondoltam, hogy legalább 2-3 évet még várni kell a szaporodásukra. A kifejlett méretből is erre lehetett következtetni. Nagyon meglepődtem, amikor kb 1 év után a 6-7 cm-es halak ikrázni kezdtek. Én azt feltételezem, hogy a Panaqolus-ok előbb válnak ivaréretté, mint például a Peckoltia-k és Hypancistrus-ok. Ezt a következtetést a nálam tartott L162-esek és L169-esek vártnál korábbi ikrázása után mertem levonni. Nászuk ugyan úgy zajlik, mint például az L134-eseknél vagy az L202-eseknél. A hím beszorítja a csőbe a nőstényt és amikor az lerakta ikráit, azokat elúszásig őrzi.

Az ikrák 28 fokon 6 nap alatt keltek ki. További 9 nap után szívodott fel a szikzacskó és úsztak el a kishalak. Az elúszott kishalak etetését artémiával indítottam. Pár hét után áttértem a cyclopsra, illetve Tropical spirulinás tablettát és zöldséget adtam nekik. Az első képen 1 hónapos kishalak láthatóak, míg a másodikon és harmadikon 2 hónaposak.

 

Az ikraszámot pontosan nem tudom megmondani, de az elúszott ivadékok száma 20 és 35 egyed között mozgott. Növekedése gyorsabb, mint a Peckoltia-k és Hypanciké.

Fél éves,

 

 illetve egy éves kishalak.

 

Kis személyes vélemény: engem a halban a fej mintája és gyönyörű szép narancssárga és barna kontúros színe fogott meg. (ez a természetes színe, a nagyobbaké még narancssárgább)

Tartása, tenyésztése nem mondható nehéznek, ezért bátran merem ajánlani kezdő halasoknak is, sőt azoknak különesen, akik meg szeretnének próbálkozni egy L-es faj szaporításával és minél előbb szeretnének tenyésztési sikert elérni, mert ennél a fajnál nem kell várni 3-4 vagy akár több évet, mert már 2 évesen gyakorlatilag ivarérett lesz (ugyanakkor még messze nem kifejlett).

Vadon fogott tenyészhal. 

És a nálunk született kicsik :)