Kardinális garnéla

Dennerli

Caridina dennerli

Bátran állíthatjuk, hogy a kardinális garnéla a legismertebb sulawesi garnélák közül. 

A világon egy helyen, Celebesz (Sulawesi) tavaiban él, a Malili tórendszerben. Ezen belül is, ha hinni lehet az interneten található információknak, videóknak, az 5 ismertebb tó közül 2-ben található meg, a Towuti-ban és a Matano-ban.

Élőhelyén mért vízparaméterek: 

Matano: hőmérséklet: 28 C˚, pH: 8,5, GH: 7 dH˚, KH: 5 dH˚, vezetőképesség 175 μS, TDS: 87 ppm

 

Towuti: 29 C˚, pH: 8,4, GH: 6 dH˚, KH: 4 dH˚, vezetőképesség 146 μS, TDS: 73 ppm

 

A kardinális megnevezést feltehetőleg gyönyörű szép bíborvörös színéről kapta, 

 

de a megvilágítás függvényében titulálható pirosnak is.

Szállításkor (stressz esetén), illetve éjszaka lila színt öltenek. Egész testüket fehér pöttyök tarkítják. Bajszuk és első pár ollójuk szintén fehér. 

 

Meglehetősen félénk fajta. Előszerettel bújkálnak a kövek, szivacs alatt, koralldarabok réseiben.

Nem igazán úszkálnak, inkább mászkálnak, poroszkálnak. 

Az első csapatot kb 6 éve szereztük egy pozsonyi börzén, de akkor szinte még semmilyen irodalom nem állt rendelkezésünkre, nem nagyon tudtok, hogy pontosan milyen vizet igényelnek. Így sajnos meglehetősen hamar elpotyogtak. 

A következő csapatot Németországból hoztuk, ekkor már jobban felkészültünk, 1-2 hónapig jól meg is voltak, volt petésedés is, 

de a kicsik nem maradtak meg, aztán a nagyok is elfogytak. 

A cikk megírására erősen ösztönzött, hogy saját kudarcaimtól megkíméljek másokat és örömüket lelhessék ezeknek a gyönyörű garnéláknak a tartásában.

Idővel sikerült megteremteni nekik az optimális körülményeket. Meleg, lágy, lúgos vizet igényelnek, azonban ez egy meglehetősen tág spektrum. 

Nálunk 60 literes medencében vannak, egyszerű szivacsszűrővel. 

 

Az aljzat korallzúzalék, az akvárium berendezését néhány mészkő és koralldarab (illetve egy-két uszadékfa alkotja.) 

 

Egyrészt ezek befolyásolják a víz paramétereket, hisz mindezekből oldódnak ki olyan anyagok, melyek növelik a karbonát keménységet és ezáltal a pH-t is. Tiszta eső vízben vannak, aminek normális esetben a pH-ja semleges közeli, és az akváriumi körülmények között folyamatosan savanyodna. Vízcserekor, ami heti 30-40%-ot takar, szoktam ehhez az esővízhez direkt a sulawesi garnélák számára készített sót keverni. 

 

A víz hőmérséklete stabilan 28 C˚. A visszatöltött vizet nem szoktuk felmelegíteni, 23-25 C˚ fokos kb. Szeretik a friss, hűsebb vizet, vízcsere után előbújnak, "vidáman" mászkálnak, néha még úszkálnak is.

 

Etetés: a szokásos etetéstől eltérően nem kapnak fagyasztottat. Étrendjüket majdnem 100%-ban spirulina tartalmú tápok alkotják, illetve néha kapnak kelesztett artémiát.

Az átlagos garnélákhoz képest, talán egy fokkal kisebbek, viszont mindenképpen karcsúbbak. 

Ez az oka annak, hogy kevesebb számű petét hordanak, kb 10-15, maximum 20 darabot.

Feltételezhetően a meleg víznek köszönhetően sokkal rövidebb ideig petések, cirka 2-2,5 hét és a kis garnélák meglepően gyorsan nőnek. 

 

Kinézetre teljes mértékben megegyeznek a szülőkkel. 

A fehér szín már kikelés után is megvan, fél centis korukra színesednek be teljesen, előtte halványabbak, áttetszőbbek. 

 

Megfigyeltük, hogy szaporodásuk nem folyamatos, hanem időszakos, szakaszos. A tavasz és nyár folyamán meglehetősen beindultak, csak úgy hemzsegtek. Augusztustól egészen november elejéig pangtak, majd a tél közeledtével kezdtek újból szaporodni.

Azok próbálkozzanak tartásukkal, akik már tartottak több féle garnélát is és tudják biztosítani számukra a megfelelő körülményeket.

Néhány egyéb tanács: ahogy korábban említettük, szállítás esetén, amikor akár csak 1-2 fokot hűl a vizük, a színűk először lilás, kékes árnyalatban játszik, előfordul, hogy elhalványulnak. Előfordult, hogy több, mint 24 órát utaztattuk őket és a betett melegítő ellenére a fent leírt tüneteket mutatták. Azonba sem szállításkor és később az akváriumba kerülést követően sem hullott el 15 példányból egy sem. 

Érdemesebb már tenyésztett, az akváriumi körülményekhez szokott és még nem kifejlett, 1-1,5 cm-es példányokat vásárolni, mivel tapasztalataink szerint sokkal könnyebben akklimatizálódnak. 

 

Egy éjszakai videó a medencéjükről: KATT

UPDATE!
Nem tudjuk, hogy a nagyon sokadik generációnak avagy beakvarizáltságnak köszönhetően, de immáron lassan egy éve vidáman megvannak a budapesti csapvíznek megfelelő vízben, sőt szaporodnak is. A képek sajnos nem a legjobb minőségűek. Petés anyuka, valamint itt született és cseperedő kicsi a Red Sakurák medencéjében, 26 fokos, körülbel 20-as német keménységű vízben.