Infuzória

Azért kezdtünk bele e cikk megírásába, mivel nagyon sok hal tartásánál és szaporításánál okozhat nagyon nagy gondot  az infuzória. További nagy probléma, hogy sokan nem ismerik fel a jelenséget, ha észre is veszik, hogy van valami probléma, nem tudják mivel állnak szemben, rosszul mérik fel a helyzetet és nem a valós állapotot próbálják meg kezelni.

Az infuzória fogalmára az interneten az alábbi leírásokat lehet találni:

Az infuzória (Infusoria) eredendően egy konkrét csillós egysejtű neve, azonban ezt a kifejezést használják mindenféle egysejtűek okozta zavarosodásra. Az egysejtűeken belül viszonylag nagy méretű jószágok, néha szabad szemmel is látni a mozgásukat. Maguk az élőlények nem kivehetőek, de a tömeges nyüzsgésük valamennyire érzékelhető. /Akvaguru/

 Infusoria is a collective term for minute aquatic creatures such as ciliates, euglenoids, protozoa, unicellular algae and small ivertebrates that exist in freshwater ponds. In modern formal classifications, the term is considered obsolete; the microogranisms previously included in the Infusoria are mostly assigned to the kingdom Protista which itself is a polyphyletic assemblage of groups. /Wikipedia/

Nehéz felismerni, mivel első ránézésre az akvárium vize teljesen hétköznapian néz ki:

Azonban ha megvilágítjuk valamilyen koncentrált fénnyel, rögtön szembetűnővé válik a vízben hömbölgő piciny batrériumok tömkelege:

És egy rövid videó: Infuzória link
 

Miről ismerhetjük fel? 

Növendék és kifejlett halak viselkedése eltér a megszokottól. Idegesen úszkálnak, vakaróznak, zihálnak. Az L-es harcsák például oly annyira "kivetkőznek" magukból, hogy a bujkáló magatartással felhagyva, akár a front vagy oldalsó üvegen vakarózva "ugrálnak", kígyózó mozgást végeznek. A kifejlett halak csőben is ezt a mozgást végzik.

Ezt azért teszik a halak, mivel kopoltyújukat, bőrüket csípkedik, erősen irritálják ezek a kis lények. Oly annyira, hogy ezek akár sebeket is okozhatnak, melyek felülfertőződhetnek és elfekélyesedhetnek. 

Ivadék korban, vannak erre különlegesen érzékeny fajták, például a corydorasok, afrikai sügerek, ancik, L-es harcsák, stb. amik tömeges pusztulással reagálnak. Például a corydoras, ha életben marad, szerencsétlen bajusz nélküli lesz. Megfigyeltem, hogy például az apistogrammák kevésbbé érzékenyek. A garnélákat pedig egyenesen nem zavarja, azonban azt nem szabad elfeledni, hogy az infuzória okkal alakul ki.

Egyetlen fő oka a túletetés. Robbanásszerű elszaporodásukat a vízben visszamaradt és bomló szerves anyagok, az egyáltalán, vagy nem megfelelően működő biológia szűrők okozzák.

Még azon tények ellenére is, hogy jól működik a szűrés, tele van az akvárium csigákkal, garnélákkal (L-esek esetében) a maradék elfogyasztása végett, még így is kialakulhat e jelenség.  Ez a probléma fenn áll bármely fajra, akár afrikás, akár dél-amerikai harcsa, sügér esetében is.

Orvoslása: mivel meglehetősen apró élőlényekről van szó, amelyek könnyen átjutnak a legsűrűbb szűrőanyagon is élő állapotban, ezért UV lámpa segítségével tudjuk őket elpusztítani. Az UV lámpa egy UV fényt kibocsájtó berendezés, mely körül körülbelül egy fél cm-es vastagságban áramlik a víz, és ebben a vékony víztömegben elméletileg elpusztít mindent. Így az elpusztult infuzóriát már képes a szűrű kiszedni a vízből. 

Egy másik megoldás: nagy nagy mértékű vízcserével is lehet csökkenteni a számukat, de tapasztalataim szerint teljesen megszűntetni nem lehet.

Vannak akik tebang levélre vagy az égerfatobozra esküsznek. Véleményem szerint nem sokat tudnak kezdeni az infuzóriával. 

Megfigyeléseim szerint az infuzória kialakulását a víz hőmérséklet vagy pH-ja, illetve keménysége nem befolyásolja. Azonban például egy corydoras melini ivadék illetve egy apisto ivadék medéncéjében (szinte ugyanolyan vízparaméterek mellett, egyáltalán nem túletetve) az egyiknél (apisto) szűrés és levegő nélkül, egyáltalán nem alakul ki, míg a másiknál (melini) szűrés és levegőztetés mellett minden esetben kialakul.